Sérülés vagy műtét után a sérült területről vagy a műtét helyéről jelzések érkeznek az agyba, ahol ezek a jelek együttesen a fájdalom érzetét hozzák létre. Az érzet részben a jelzések eredménye, de az érzelmek (például a szorongás vagy a félelem), az emlékek (jók vagy rosszak), és a korábbi fájdalom is befolyásolhatja ezt az érzést.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a fájdalom egyéni élmény. Minden egyes ember maga érzi a saját fájdalmát, és senki más nem tudja megmondani, mennyire erős vagy milyen is az valójában.
A műtét utáni fájdalom gyakori, és erősebb a komoly sebészeti beavatkozások után. A fájdalom általában fokozatosan enyhül a műtétet követő néhány napban. Egy gyermeknek fontos elmagyarázni, hogy a fájdalom nem fog örökké tartani, és fokozatosan egyre kisebb lesz. A fájdalom a nap folyamán változik, és általában intenzívebbé válik mozgás vagy mozgatás hatására. A gyermeknek fájdalmai lehetnek akkor is, amikor alszik, pihen vagy játszik. Vannak gyermekek, akik sírással mutatják ki a fájdalmukat, mások vonaglanak vagy a fájdalmas területet markolásszák, és van aki nagyon csendes, visszahúzódó lesz.
Elterelni a figyelmet a fájdalomról természetes dolog, és a fájdalomkezelés részeként is alkalmazható. Az is fontos, hogy segítsünk a gyermeknek leírni az érzéseit, és hogy képesek legyünk felmérni a gyermek fájdalmát, hogy a legjobb fájdalomkezelést lehessen alkalmazni. Más szóval nincs értelme hősiesnek lenni, és nem panaszkodni a fájdalom miatt.